Az informatikai szankciók természetéről II.

Nemrég írtam az informatikai szankciók természetéről, melyben a jelenlegi, Oroszországot sújtó szankciós környezet vélt hatásairól írtam pár gondolatot, összehasonlítva a hidegháborús magyar helyzettel. A hasonlóságok mellett természetesen jelentős eltérések is lehetnek, azonban még így is érdekes szerintem az összevetés, különösen, ha a másik irányt is megvizsgáljuk, vagyis azt az esetet, ha egy szankció alatt álló ország terméke vagy szolgáltatása szeretne megjelenni a szankciós piacon.

Erre is volt példa egyébként a magyar informatika történetében, egészen konkrétan egy speciális, számítógépekhez készített, hazai gyártású magnóra, az MC 3810-re gondolok. A Videoton esetében, a COCOM-lista által fémjelzett szankciós környezetben – többek között – a Walton volt egy olyan vállalkozás, amely kapcsolatot jelentett a nyugati technológiák (mátrixnyomtató-licenc) beszerzése kapcsán.

Ha ismerjük Borvendég Zsuzsanna levéltári adatokon alapuló munkásságát és könyveit, akkor az ilyen jellegű kapcsolatokra általában úgy tekinthetünk, mint a korabeli titkosszolgálatok és az állam által fedett módon végzett pénzügyi machinációk nehezen áttekinthető hálójára, amelynek legfőbb céljai a COCOM-lista megkerülése, a szovjet érdekek kielégítése, és persze: az alkotmányos költségek megfelelő helyre mozgatása.

Az MC 3810 esete viszont szerintem azért érdekes, mert egy fordított viszonyrendszert írt le: ebben az esetben ugyanis a Walton próbálta meg a Jánosi Marcell által tervezett (mint vezető tervező) és a magyar BRG által gyártott informatikai termékeket – az eredetüket eltitkolva – nyugaton értékesíteni. Itt érdemes még egyszer kiemelni, hogy a Walters Europe Ltd. tehát a Videotonnal “fuzionált” Walton néven, miközben a BRG gyártmányát árulta nyugaton.

Az eszköznek egyébként szabadalmat érő nóvuma az volt, hogy az alábbi eszközökhöz tudott különböző kábelekkel (és a kapcsolódó interface-el) kapcsolódni:

COMMODORE C-64 Stromversorgung aus Computer
COMMODORE VC 20
COMMODORE CBM
COMMODORE PET
ATARI 600 Stromversorgung aus externem Netzteil
ATARI 800
SINCLAIR SPECTRUM
LASER COLOR COMPUTER 210
BRITISH BROADCASTING COMPUTER
SCHNEIDER CPC 664

Vagyis akinek több ilyen eszköze volt, annak nem kellett külön kazettás adattároló egységet beszereznie, elég volt ezt az egyet, illetve az illesztő kábeleket. Abba persze ne menjünk bele, hogy Magyarországon, 1984-ben, a készülék piacra dobásakor vajon hány embernek volt több készüléke a felsoroltak közül? A visszaemlékezés szerint a BRG MC 3810-ből ennek ellenére – állítólag – 80.000 darabot gyártottak.

Forrás: ZX Computing

Az utókort azonban megzavarhatja a tény, hogy az MC 3810 mellett létezik az MC 3810A is, sőt,  a BRG hazai gyártmánya igazából utóbbi számmal ismert (fekete házzal), míg az “eredeti” MC 3810 fehér házzal, Walton néven. Meg Twillstar Computers néven. A termék a nyugati számítógépes szaklapokban ugyanis úgy jelent meg, mint a Walton münchen-i gyárában készülő termék (még német nyelvű használat utasítást is adtak hozzá), amit a Twillstar Computers forgalmazott az Egyesült Királyságban.

Forrás: SinclairUser

A Walters Europe Ltd. és a Videoton 1984-ben hozta létre a Walton Computers Kft.-t budapesti székhellyel, talán az első angol-magyar vegyesvállalatként. A vállalat célja hivatalosan mátrixnyomtatók gyártása, kereskedelme és fejlesztése volt. A Walters Europe Ltd. tulajdonában volt két mátrixnyomtató gyártási joga, ezt a két nyomtatót kezdte el gyártani a Videoton 1985 elején.

Azt természetesen érdemes lehet megvizsgálni, hogy technikai értelemben mekkora az átfedés az MC 3810 és az MC 3810A között (szerencsére mindkettővel rendelkezem, így egyszer majd talán erről is fogok írni), amit viszont felesleges vizsgálgatni az az, hogy a nyugati vevőknek, a fedett gyártás és a megtévesztő dokumentáció miatt fogalmuk sem lehetett arról, hogy magyar gyártású informatikai terméket vesznek (feltéve persze, hogy nem szedték szét).

Ennek az a nem kevésbé vicces eredménye, hogy a nagyon kevés fennmaradt nyugati forrás egyöntetűen úgy tekint a már nyilvánvalóan magyar BRG által gyártott MC 3810A-ra, mint a “nyugati gyártású” MC 3810, vasfüggönyön túli, illegális másolatára. A jelenkor számára pedig a tanulság ebből talán annyi lehet, hogy a szankciók hatálya alá tartozó országok is megtalálhatják azt a pénzügyi-gazdasági-műszaki struktúrát, amivel beszivároghatnak a tiltott piacokra, még akkor is, ha manapság sokkal egyszerűbb egy-egy technológiai megoldás eredetének vizsgálata. És természetesen nem csak termékekről, hanem informatikai szolgáltatásokról, kutatásokról egyaránt érdemes lenne beszélnünk.

A legérdekesebb persze az, hogy a “papíron” Walton által gyártott, Walters kooperációban készülő, Twillstar Computers által forgalmazott, valójában BRG által gyártott terméket miért hirdették a Videotonnal más módon összefonódó Waltham néven?

Forrás: YourComputer

Érdekes lehet még