#jogalappal
Az index.hu felületén jött velem szemben az Integritás Hatóság hirdetése, amely az integritást érintő bejelentésre ösztönzi az internet népét. Mindez rendkívül hasznos dolog, hiszen lényegében bárkinek lehetnek ilyen jellegű információi, és esetleg nem is hallott a nemrég összeállt hatóság munkájáról, amely alapvetően az uniós forrásokat érintő korrupciós cselekményeket kívánja feltárni, megelőzni.
A tegnapi napon rendkívül súlyos terrortámadás érte Izraelt, ennek kapcsán gondoltam, hogy írok pár szót az interneten szabadon elérhető, objektív információkról. A különböző hírforrások, a véleményem szerint, valamiért nagyon szűk körben hagyatkoznak ilyen információkra, pedig sokkal pontosabb és megfelelő elemzői értékelést követően egyedibb-eredetibb, más hírforrástól megkülönböztethető cikkek születhetnének.
Természetesen, nincs semmi jogom elvitatni egy Tokióban született, Ukrajnában dolgozó, orosz fotómodell jogát attól, hogy egy 10kg súlyú, szépen felújított (lefestettem, retrobright-oztam, feszültségeket kimértem, szóval amúgy tényleg remek vétel), retró, 486-os AT számítógépházat vásároljon tőlem, mert hát az sem evidens, hogy én például ilyesmit árulok néha a Marketplace-n.
Reggelre fél Magyarország arra ébredt, hogy nem töltenek be a híroldalak. Ennek oka pedig nem más, mint az a – véleményem szerint – részben látszatvédelem, ami a sütibeállításokat teszi lehetővé a felhasználók számára. Illetve annak – a feltételezhetően – átmeneti elromlása, ami megakadályozza a sütibeállítások elfogadását, és ezzel a tartalom elérését. Látszatvédelem azért, mert az esetek jelentős részében valójában a beállítástól függetlenül nem történik meg a sütik blokkolása, a nagyobb szolgáltatóknál pedig annyi süti (akár több száz) kerül felhasználásra, ami legfeljebb papíron (valójában gyakran úgy sem) lett auditálva és ellenőrizve, miközben a külső szolgáltatók bármikor módosíthatnak a tényleges használatukon.
Egyik visszatérő, kedvenc témám a hazai jogalkalmazás nyomon követése az információs rendszer vagy adat megsértése bűncselekményi tényállás, illetve a kapcsolódó egyéb tényálláshelyek vonatkozásában. Teszem mindezt azért, mert a sajtóban rendkívül ritkán jelennek meg híradások ilyen eljárásokról, miközben a „kibervédelem” folyamatosan arról beszél, hogy tömegesen történnek ilyen bűncselekmények.
Egyáltalán nem terveztem több részesre ezt a gondolatmenetet, de az élet úgy hozta, hogy épp most került a kezem ügyébe egy Microkey Primo készülék. Ezért arra gondoltam, hogy azután, hogy írtam arról, hogy miként hathat az orosz IT beszerzési láncolatra a szankciós politika, illetve az orosz termékek vajon hogyan jelenhetnek meg a szankcionáló államok piacán (nyilván itt is az IT-ra fókuszálva, de szerintem bármilyen más termék vagy nyersanyag esetét is említhettem volna), most írok arról egy kicsit, hogy a COCOM-lista megkerülése hogyan szolgálta ki – közvetve – a Magyar Néphadsereg IT igényeit (már amennyire a szervezet erre egyáltalán fogékony volt, de ez megint más kérdés).
Napjainkban rendkívül népszerű témája a különböző szenzációkereső újságcikkeknek az Oroszországot érintő szankciók, illetve embargó hatása az orosz informatikai iparra, illetve áttételesen az orosz rendszerek rendelkezésre állására. A vélemények egészen széles skálán mozogva, az elégtelentől, a hamarosan összeomló orosz rendszerekig bezárólag értelmezik a jelenlegi helyzetet.
Az élet számos területén lehet az az érzése az embernek, hogy bizonyos területeket a generációk újra és újra felfedeznek, adott esetben pedig hasonló módon szabályoznak. Szerintem – bizonyos szempontból – ilyen területnek tekinthető az információbiztonság, illetve az informatikai biztonság területe is. Egy, korábban titkos minősítésű BM intézkedés legalábbis ezt jelzi számomra.